Hatszázhatvanhárom
Három napig esett az eső.
Harmadik napon kimosta a habarcsot és beáztunk.
Tegnap délután óta szélvihar van, nem lehet kinn megmaradni.
Az egyetlen pozitívum, hogy a szél felszárította a pocsolyákat, amit már nem tudott felvenni a teljesen szétázott talaj.
De szántani, na azt nem lehet.
És az ágy is eltörött.
Tovább is van, mondjam még?
3 megjegyzés:
Most már valami jónak kell jönnie, mert az nem lehet, hogy mindig csak a rossz...
Nálunk is ez a helyzet. Ráadásul bokáig süllyedünk a felázott agyagban. Kitartás, talán most már csupa jó dolog fog következni.
ó, nem. majd még mesélek.
Megjegyzés küldése