vanitas

Néha bizonyos dolgok úgy be tudnak égni az agyamba, hogy nem lehet tőlük szabadulni. Néha nem baj, mert így lehet elérni, de van, amikor egyszerűen hiábavaló. Tegnap találtam egy gyönyörű konyhát egy apróhirdetési oldalon. Komplett konyha, gépekkel, felszereléssel, egész jó áron. Ugyan épített konyhát terveztünk, bár mindketten tudjuk, hogy az nem egyszerű, kitalálni, megtervezni, megcsinálni, és nem is túl olcsó, viszont lehet részletekben, nem egyszeri nagy kiadás. Erre belefutok ebbe a gyönyörű, kész konyhába, és beleszerettem, és csak annyi kéne, hogy legyen ennyi pénzünk egyben. De nincs. A konyha képe meg nem megy ki a fejemből.

2 megjegyzés:

Névtelen írta...

Azaz hatszázhatvankilenc.
A vendéglőnek drukkolok. Éppen én is rázom itt magam, hogy ezzel az asztalos műhellyel lépni kéne...és nem kimondottan a csórizmus felé...

Sheila G. írta...

most néztem, micsoda gépeid vannak, meg micsoda dolgokat vagy képes csinálni, szerintem nem földtől elrugaszkodott vágy ez