Ezek a disznók csak megcáfoltak. Három napja sütöttem karamellás süteményt, ez egy délutános program, mindenféle macerával. Az asztalra tettem este, mindenesetre letakartam, mert az ördög nem alszik.
Hajnali háromkor a babám arra ébredt, hogy a takarás lehúzva, és az Egész Sütemény széjjel van rabolva.
Kivágtam őket. Rosszul időzítettek, mert aznap éjjel jó hideg volt. Meg következő éjjel is. Nagyjából tíz percenként hánytam a szemükre, amikor az ajtóba kapaszkodva könyörögtek bebocsátásért. Ha emberek lennének, és értenék, már mondták volna, hogy ennyire azért csak nem nagy bűn.
De csak nem bírom megbocsátani. Tegnap egyiket már megsimogattam. De valahogy eltűnt belőlem a melegség, ahogy rájuk nézek.
Az ő érdekükben remélem, hogy nem örihari.
5 megjegyzés:
már rájöttem, neked egyik bejegyzésed sem látszik rendesen a readerben nálam, ez is csak a "Meg következő éjjel is." -ig jelent ott meg, ezért fel kell mindig jönni hehe. Múltkor nem értettem, de most rájöttem :) :)
Na, talán ez az, amiért még nem hajtottuk ki a főbérlőből a lakhatási engedélyt 4lábnak is. Valahogy félek tőlük kicsit, hogy galibák lesznek velük bent :)
Tessék megbocsátani nekik :))) Hiszen ők nem tudhatták, hogy a süti nem pont nekik volt odatálalva és letakarva :)
A cicák oktalan jószágok, mindent megakarnak kóstolni (enni) és bármennyi kaját adsz nekik, valahogy mindig éhesek. Nekem 4 van, de kizárólag kinn. Kettejükkel 2-3 évet éltünk egy fedél alatt, hát jót nem szült. Akármennyire is sajnálom őket a nagy hidegben, de macskának kinn a helye. Ők ilyen hidegben is megkeresik a melegebb bújós helyeket, nem kell félteni őket (mondom én???)
Na szóval, bocsáss már meg nekik, és adj egy kis melegséget a simogatásoddal, nézéseddel... :-)
Hű, hogy én is mennyire tudok haragudni a macskámra ilyenkor!
Mert tudom, hogy tudja, hogy nem szabad, de csakazértis megcsinálja!
Na ilyenkor repül ám lakásból kifelé, mintha szárnyai lennének. Van két napig örihari, amikor aztán a kutyával alkotnak nagy duzzogó összebújós csapatot, és mindketten szemrehányóan néznek rám, a gonosz gazdára... aztán csak azt veszem észre, hogy ismét visszahízelegte magát... és persze kezdődik minden elölről :D
ó, hogyne tudná, hiszen amikor meglát, már iszkol is kifelé, szülni sem kell:)
Megjegyzés küldése