Sok macskám volt már, de ilyenek még sosem. Megérdemelnék, hogy nevet kapjanak (vagy pont azzal rontanám el?). Ezek szelídek, okosak, tanulékonyak, bájosak.
Nem pofátlankodnak az asztalra, ha már rájuk szóltam, nem lopnak, nem támadják az ajtót.
Ezek kérlelően (és nem erőszakosan) nyávognak, ha be akarnak jönni, ezek kérlelően nyávognak, ha ki akarnak menni pisilni, kérlelően nyávognak, ha éhesek, és édesen elalszanak naphosszat. Hihetetlenül szeretnivalóak a szelídségükkel.
Ezek nem pisilnek be, ha éjszaka benn alszanak, nyugodtan tudok tőlük főzni, nem másznak az asztalra, nem fel, ha elfordulok. Csak néznek édesen. Nem kell őket lepofozni, nem kell elállni az ajtót, akkor jönnek be, ha kinyitom az ajtót, ha mondom, hogy gyere cica.
Le vagyok nyűgözve tőlük.
2 megjegyzés:
Kifogtál egy jó szériát :DD
ugye, hogy általában nem ilyenek??
Megjegyzés küldése