Háromszázharminchét

Lolára újabban rájár a rúd. Múltkor a villanypásztorral került közeli és vinnyogó kapcsolatba, két nap múlva a kacsák csípték meg a péráját, valamelyik nap meg én szórtam úgy le az ágyról, hogy fejre esett. Utóbbi ismét a mániája (mármint a felmászás), és nem tudom, hogyan lehetne leszoktatni róla, hogy ne kússzon fel az ágyra sutyiban. Pedig már nagyon dominánsan morgok rá, amikor leparancsolom.

2 megjegyzés:

Fergie írta...

A mi kutyánk nagyon rafkós volt, megvárta, míg elalszunk és aztán mászott a lábunkhoz. Mikor felébredtünk minden reggel azt láttuk, hogy békésen alszik a saját kis helyén. Nagyon büszke voltam, hogy milyen jól megneveltük, míg egy éjjel fel nem ébredtem... :)

Sheila G. írta...

a babám éjjelente többször megébred, mert éhes, és én is rosszul alszom, úgyhogy ha ugrás van, azt észrevesszük. egy ilyen alkalommal nagyot repült és koppant (majd elhallgatott:)), akkor egy ideig nyugi volt.