Háromszázöt

Paradicsomvész a köbön.
Permetezés megvolt, de az állomány egy része meghalt. Délután ezeket kihúzkodtuk, meg levagdaltuk. Zokogtam a sok kidobott paradicsom láttán.
Közben kaptam interjúidőpontot a paradicsomföld közepén szerdára. Találós kérdés: mikor megy a babám az alföldre a kocsival?
Most szellősek az ágyások, tessék szorítani, hogy a többiek megmaradjanak.
Jövőre még többet ültetünk, még nagyobb területre. De tanultunk belőle, szellősebb lesz, körbejárhatóbb meg minden.
Paradicsommániások vagyunk, na.

2 megjegyzés:

Macsek írta...

Paradicsom-mániás :) Csatlakozom a klubhoz. Lehet? :))

Nem tudsz véletlenül tuti receptet, nagyobb mennyiségű lecsó eltételéhez? Mármint télire és nem fagyasztósan..?

szoffy írta...

Szorítok, én is imádom a paradicsomot :)