Csütörtökön felmondtuk az albérletet.
Hétvégén bedobozoltam és elvittük a könyveket. Jó azoknak, akik nem olvasnak, nem kell tizeniksz dobozt hurcolniuk.
Tegnap bedobozoltam és ma elutaztak a nyári ruhák is, meg amiket nem használunk. Egyes szekrények félig, mások teljesen üresek. Nem úgy látszik, de tudom, még rengeteg dolog van, amit be kell dobozolnom.
Győri barátaim (az a kettő) simán fogadta, a pestiek csodálkoznak ("de te városi lány vagy"), és van még, aki nem tudja. A családomat meg nem érdekli.
Azt még nem fejtettem meg, hogy rövid pesti tartózkodásomból miért következik a pestiek számára, hogy városi lány vagyok. Nem, az nem magyarázat, hogy nem láttak mást belőlem, igaz, hogy nem beszéltünk az ilyesfajta vágyaimról, de nem barátkozom szűklátókörű emberekkel. Mondjuk az is igaz, hogy az utóbbi időben nem éltem túl gyakori társasági életet (gyakorlatilag semmilyet, nem volt igényem rá), tehát Barátnak nem is nevezhetőek, még a barát elmegy.
Gyakori kérdés a "mit fogsz ott csinálni?". Élni, élni, élni.
Még három dolog van hátra a kötelező hivataljáráson túl: felmondani a cégnél, Juditommal beszélni, és ha lehet, találkozni az arra érdemesekkel. Utóbbit nem tudom, mikor. A napjaink sűrűek és fárasztóak, a hétvégéken mindig megyünk, vagy munkaügyben vagy hurcolkodunk.
Gondolkodom még egy levélen anyám felé, vagyis nem én, hanem a régi énem. Egyik lehetséges kimenet sem pozitív: nem reagál/reagál, de szemrehány. Főleg, hogy két éve kölcsönkértünk egy kisebb összeget, és akkor elhatároztam, az lesz utolsó kezdményezésem a találkozásra, amikor visszaadom. Erre most kicsi az esély (mint ahogy Juditom kölcsönének visszaadására is), mert első körben fürdőszobát (-szerűséget) kéne rittyenteni átmenetire, amíg el nem kezdődik a felújítás. Gondolkodtunk ugyan albérleten, de annak az árából pont kijön a fürdőszoba-szerűség.
Nem lesz egyszerű az első időben, az ottani hivatalokat is el kell intézni, és a babám még májusig ide jár dolgozni. A mindenféle bekötéseket, tévé, internet, satöbbi még innen kéne elintézni, hogy ne legyen szünet, mert a privát munkák sem szünetelnek, és emailezni kell.
Össze kéne írni, mik a feladatok, neki is ültem, de elvesztem benne.
Már csak alig több, mint négy hét van hátra.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése