Olyat álmodtam. Összefüggőt, mégis zűrzavaros, mikor meg akarom fogalmazni. Szellem voltam. Gyerekkori házunkban. Tudtam repülni. azon próbálkoztam, ellökve magam hogyan tudok átrepülni valami alatt, hogy egy bizonyos pontra érkezzek. Jöttek kisgyerekek. Egy fiú, egy lány. Fotós voltam. Minden cuccom vállra akasztható volt. A fényképezőgépem, a telefonom, a szemüvegem, és még sok minden volt a vállamon. Erre büszke voltam. Már ember voltam. Tudtam szellemeket fényképezni. Erre is nagyon büszke voltam. Egy iskolában volt egy megbízásom. Nem tudom, mire. De mindenki felnézett rám. Felpakoltam mindent a vállamra, és eljöttem. Felébredtem.
Még mindig nyomaszt az egész, de nem tudom, mi, semmi rémületes, vagy nyomasztó része nem volt.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése