Hajnalban felébredtem, ismét. Időben elkészültem, indultam a fodrászhoz meg ügyintézni. Akkor azt mondja a babám, vigyek már sajtot az egyik ügyfélnek. Mivel már nincs tej (ami van, azt megiszom), csak kevéske érett van még, amit meg akarok tartani, és akkor ettől a kéréstől megzavarodtam, hogy most keressek ügyfélképes formájút, meg mérjem, meg csomagoljam, és ennek az lett a vége, hogy a telefonom itthon maradt a töltőn, ez félúton jutott eszembe, az ügyintézéshez meg itthon hagytam a pénzt, ez meg már csak a városban jutott eszembe. A fodrásznál szembesültem vele, hogy nagyon kéne már világítás a fürdőbe (-sarokba), mert khm..hát..nem éppen a reális képet látom a fejemről. Hazafelé már elégedettebb voltam.
Kivéve, hogy délután ismét vissza kellett mennem a pénzzel. Balek.
Ott aztán szépen ki is borultam. Abban a nyomorult hivatalban.
Szóval az ügyfél megkapja a határozatot, hogy fizessen be kurvasok pénzt. Nem kap hozzá csekket. Tehát csak helyben lehet befizetni.
Azt mondod, ez még belefér.
Megyek a pénztárba a határozattal, első emelet, legyőzöm. Nem jó, menjek fel az ügyfélszolgálatra, másik épület, második emelet, szabálytalan magasságú lépcsőkkel. Nemigen szerettük, én és térdem. Ott kaptam egy cetlit, amire kézzel ráírták az ügyfél nevét meg az összeget. Menjek vissza a másik épületbe, első emeletre. Lefelé már ki voltam borulva a packázástól és a lépcsőmászástól. Na, másik épület, első emelet, egy kislányt magam elé engedek, ő kinyitja az ajtót és tartja, mint egy vénasszonynak. A pénztárban már nem bírtam tovább, és csak mondtam, csak mondtam a pénztárosnak. A múltkori hasonló eset után tudtam, hogy a befizetési bizonylattal vissza vánszorognom egyik épület, második emeletre, hogy lefénymásolhassák. Ugyanis. Szegény pénztáros csak annyit tudott mondani, hogy suttogják, hogy össze lesznek szervezve egy helyre, de én csak mondtam neki, hogy a számítógép korában mekkora egy impotens banda és szervezés ez a folyamat. És hogy ennyi pénzért, amit itt most befizetek, megvan egy alkalmazott havi bére.
Azért a végén azt mondta, hogy ne másszak föl másik épület, második emeletre fénymásolni az ügyfélszolgálatra, majd ő odaadja nekik.
Végtelenül hálás voltam.
2 megjegyzés:
Holnap (dec.29. szombat) délelőtt megyünk arra felétek. Rábapaty az úticélunk, kiskutya nézőbe indulunk. Ha addig esetleg nem olvasnád az üzimet, akkor remélhetőleg 2 hét múlva újra megyünk, mert a kutty addigra lesz 8 hetes és elhozható. Viszont már nem emlékszem arra, amikor mondtad, hogy merre találunk Benneteket :-(
írtam levelet!
Megjegyzés küldése