Az egyszeri ember elköltözött Kukutyin 3. emeletről Kökörcsinbe. Ahogy azt kell, átjelentette magát és vállalkozását lakcímügyileg. Minden szép és jó volt.
Amíg nem kapott egy levelet az Apehtól Kökörcsin 3. emelet címre. A postás ugyan mit sem foglalkozott vele, Kökörcsinben ismerik már. De az egyszeri ember pontos ember, a hibát ki kell javítani.
A végtelen ciklus:
1. Bemegy tehát az Apehbe. Ott tájékoztatják, hogy az Önkormányzattól kapják az adatokat.
2. Bemegy az Önkormányzatba. Ott tájékoztatják, hogy náluk jók az adatok, kétszer is ellenőrizték. Menjen az Apehba.
3. Bemegy az Apehba, ahol tájékoztatják, hogy náluk jók az adatok, és nem szerepel 3. emelet a címben. Az egyszeri ember makacs, kéri nézzék meg jól, hiszen a levélen szerepel. Három ügyintéző összedugja a fejét, és kiokoskodja, hogy rá kell kattintani a lakcímekre, és akkor látszanak a részletek. Hoppá, a levelezési cím még mindig Kukutyin 3. emelet. De hiszen a levelek rendesen érkeznek már Kökörcsinbe! Hagyjuk, mondja magában, ne zavarjuk meg a hölgyeket. Akik addigra kimondják a verdiktet: "az ORAKLÉban benne maradt az emelet, mert nem írták át az Önkormányzatban". Az egyszeri ember sokadszorra is csak annyit kérdez, NEKI mit kell még tennie. Míszen csak annyit mondanak neki, "az informatikus kollégák már nem dolgoznak". "És akkor Ön intézi?", kérdezi az egyszeri ember a harmadik ügyintézőtől, mire a válasz: "ja".
Az egyszeri ember most vár.
De nem hisz.
Habár olyan helyen élünk, de az informatika itt is csak informatika, azt pedig már régóta tudjuk, hogy a számítógép legnagyobb hibája, hogy nem azt csinálja, amit szeretnénk, hanem amit mondunk neki.
Még ha ORAKLÉ van is rajta.
3 megjegyzés:
Az oraklé az nagy úr :)
mondhatnánk, Orákulum, legalábbis a hangsúlyuk ezt sugallta:)
Az Úr irgalmazzon nekünk, ha a MI veszi át a helyettünk gondolkodást és cselekvést... és vannak, akik mintha ezt direkte várnák! :-O
Megjegyzés küldése