Négyszázötvenegy

Kérjetek és megadatik.
Tegnap és tegnapelőtt itthon voltam.
Végre.
Már maga a tény is elégedettséggel töltött el.
És jött még a napsütés, a kora nyári időjárás, egész nap a kertben voltam,
elvetettük a borsót, hagymákat, sóskát, spenótot, retket, ilyesmiket.
Másnap aztán eldugtam a maradék virágokat, áttelepítettem az előkertbe, amiket akartam, és még egy kis erőm maradt is, hogy a pajta mögött folytassam a kitisztítást, amit hétvégén kezdtünk el.
Estére majd' megdöglöttem a fáradtságtól, de hihetetlenül jól éreztem magam.

4 megjegyzés:

Csillagvihar írta...

Hát mondtam, ugye! :)
Szaporulat jól van?

Sheila G. írta...

hátmondtadhát:)

a szaporulat remekül van, egy kicskacsa híján,
van egy Törpilla, és van egy Sátánka köztük.

egy hét múlva jön a következő adag:)

Zsofia írta...

Hozzánk is megérkezett a tavasz és bár még nem kezdtük el a kertészkedést, de rengeteg magot beszereztünk már :)

Macsek írta...

Ez a fáradtságnak azon fajtája, amitől bármikor boldogan roskadok össze a nap végén. Mert jól esett és volt értelme :))