Igen, jól vagyunk

El vagyok havazva. Dolgozom (rendes dolgozóban), csirkét, kacsát, libát, gyöngytyúkot, fácánt, futókacsát keltetünk, itt a tavasz, itt a húsvét és itt a vizsgaidőszak. Esténként hullaként esem az ágyba, rettegek, hogy nem fog összejönni a vizsga (még szinte semmit sem tanultam), szomorú, hogy a kutyákra alig jut idő, kelnek a miegymások a kertben, gyomlálni kéne, el kéne teríteni a kavicshegyet az udvarban, segítenem kéne nyúlketrecet festeni, be kéne fejezni a virágok kitelepítését az előkertbe, leteríteni a mulcsot köréjük (ez a terv egyébként mára), ...nem sorolom tovább. A nagyobbik gyerekem lediplomázott, albérletbe költöztek, anyám írt egy szűkszavú levelet végre, abban sem volt köszönet. Kész vagyok.

De legalább süt a nap, süt a süt-süt.