Eljött az ideje, hogy végre megszabaduljunk a pesti tévé-internet előfizetéstől, lejár a hűségidő hónap végén. Tájékozódtam többször is, azt javallották, hogy január első hetében intézkedjek. Ma berongyoltam az irodába. Megkérdeztem, biztosan le tudom-e adni a cuccokat, mert akkor behozom, bólintottak. Becuccoltam. Nem eresztem hosszú lére (mert tanulnom kell), első körben jött, hogy Akkor tessék pont 8 nappal a vége előtt jönni, de előtte telefonon lemondani, aztán majd ha lejárt, akkor leadni felszerelést. Amikor felháborodtam, hogy talán nem kéne 3-szor járatni az ügyfelet egy szaros lemondás miatt, akkor kiderült, hogy le tudom mondani helyben. Másodszor jött, hogy lemondhatom, de akkor fizessem az elmaradást, és akkor visszakapcsolják, plusz háromezer forint. Ismét felháborodás: ezerszer szóltam, ne kapcsolják vissza, nincs rá szükségem, szüntessék meg. Erős tanakodás jött, de csak visszakapcsolva lehet megszüntetni, én már fogalmaztam magamban a levelet, nem túl finom szavakkal, mire egy kolléganő segített, hogy nem is kell. Majd jó, nem kapcsolják vissza, telefonon sem kell intézkednem, de az egységeket nem veszik át, mert akkor lemondásnak számít, hiába a hűségidő lejártára mondom fel, és akkor ki kell fizetni az eddigi kedvezményeket. Ekkor már eléggé égnek állt a hajam, végül abban maradtunk, hogy felveszi hó végére a lemondást, után kikötik, de csak február másodikán (rohadjatok meg a kétnapos lenyúlásotokkal), én pedig elsején fáradjak be a szerelékkel.
ekkor már annyira ki voltam fárasztva, hogy aláírtam a papírokat és közöltem, majd jövök februárban, de nem elsején, az is biztos.
Meg kellett volna kérdeznem, hogy óra-perc megkötés nincs-e a lemondáshoz, mert az problémás lenne, hisz a szerződés sem úgy köttetett, de nem éreztem úgy, hogy a hypointelligens hölgy értené a szarkasztikus humort.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése