Háromszáznegyvenhét

Az a baj, hogy -függetlenül attól, hogy ki a felelős- mindig mindenki arra hivatkozik, ha teheti, hogy nem törvénytelen, amit csinál. Vagy éppen pont belefér (lásd kiskapu). Vagy hogy neki nem mondták, nem utasították (lásd katasztrófaterv (jut eszembe, hogy ugye megmondtam, hogy nincs nekik?)). Az a baj, hogy egy milliárdos cég vezetője is képes kiejteni a száján, hogy tőle nem kérték a katasztrófatervet. Hogy egy ilyen veszélyes és ezreket foglalkoztató céget vezetve ki merészel mondani ilyet. A teljes alkalmatlanság bizonyítéka. Hogy mennyit vesz érte föl havonta, azt most hagyjuk, mert nem érdekel.

Az ember felháborodik, és valami elkezd ágaskodni benne, valami erkölcs, valami morális felháborodás, nincsen ezekben semmi jóérzés, és odamenne, megütni őket, ha már a szülei nem tették meg gyerekkorukban.

(Hozzátenném, hogy most már azt is tudom, hogy ezt természetjognak hívják(szmájli).)