Kettőszázötvenhárom

Felszedtük a retkeket, bement a helyére a káposzta és zeller, kiszedtük a spenótot (amiből nem sokat ettünk, elvitte a peronoszpóra, ami esőben szeret), és letettük a vett paradicsompalántákat és uborkákat. A spenót helyett már a múltkor vetettem melegszerető új-zélandit, őt még nem látni sehol. Eltettük a zöldbabokat, ők pár nap alatt kibújtak, nem véletlenül használják az iskolában bemutatásra, gyorsak mint brúszli. A paradicsomok és uborkák kicsit meg voltak kókadva a kamrában várakozásban (lásd eső/szél), a kiültetést a paradicsom túlélte, az uborka még szedi magát össze, én nem sokat adok nekik, csak esélyt. Mindegy, vettem uborkamagot is, ha esetleg feladnák. Mindezek mind májusi munkák, de simán lehet egy hónap csúszással számolni az időjárás miatt. Remélem, hosszú lesz a nyár.
Leszedtem az első szem epret is. Elfeleztük.
Az epreket a házzal kaptuk, párat áttelepítettem túlélésre a virágos részbe, ott erősködnek. Igen finom és nagyszemű, úgyhogy szaporításra fogjuk és jövőre kimegy a veteményesbe.
El ne felejtsem leírni magamnak, mit teszünk jövőre is, és hogyan...pl. a borsónál erősen gyanakodni, hogy futni fog, még ha nem is írják rá a zacskóra. akkor nem járunk úgy, hogy hajtogatni kell, meg feltámasztgatni, hanem már az elején karózni meg minden, plusz nagyobb sortávolság kell neki, hogy be tudjak közé mászni.


Nincsenek megjegyzések: