Százhuszonnégy

Miután sem pénzt, sem visszahívást nem kaptam, az ígéretek ellenére sem, ma felmentem a hegyre. Kitöltetni az OEP-hez a papíromat, és megkérdezni, mi a túró van a pénzemmel.
Miután a pénzügyi vezető közölte, hogy segghülye a tébéhez, az irodavezetőt kértem meg. Merthogy a csaj, aki a munkaügyeket intézte, már felmondott. Miközben közösen küszködtünk rajta, elcsíptem a kettes számú nagyságos urat, aki azt az ígéretet bírta tenni, hogy hétfőn a számlámon van a pénz. Majd bocsánatot kért. Szó se róla, roppant udvarias, és ezt értékelem, de még jobban értékelném, ha az ígéreteket is betartaná.
Majd beugrottam az önkormányzatra, mert beszedtem egy mikuláscsomagot. Itt kiderült, hogy állítólag egy csomó ajánlott levelet küldtek valami évekkel ezelőtti ügyekben és már el is küldték bíróságra behajtani. Olyan fényképeket mutogattak, hogy magam sem hiszem, a környéket sem ismertem fel, de láttam az autómat rajtuk. De hát nem emlékezhetek mindenre. Lehet, akkor is munkát kerestem. Nem csodálkozom, ma péntek 13-a van. Sőt, még jó is, hogy nem csak feladtam a csekket, hanem bementem, mert így legalább tudok róla. De a postásokat (vagy akinek a sara, hogy nem kaptam meg a leveleket) megbaszhatná valaki.

1 megjegyzés:

Fergie írta...

Mi a közterületesekkel jártunk hasonlóan, állítólag több figyelmeztető levelet is kaptunk, de érdekes módon csak a büntetős csekk talált meg minket. :)