Százharmincegy

Én hiszek abban, hogy egyensúly van a világban. (Például akinek egyik lába rövidebb, annak a másik lába pont annyival hosszabb.) Voltak komoly tapasztalásaim a témában, egy pasi érzelmileg tönkretette a gyermeke anyját. Gyermeke anyját hosszú hónapokon át "ápoltuk" majd a sors megfizet neki, hidd el. Majd a pasi új nője öngyilkos lett, és a búcsúlevelében megírta, hogy ki miatt. Ugyane pasi legfőbb értéke a pénz volt (mármint számára), gyakorlatilag bármire képes volt érte. A lány öngyilkossága után hitt egy ajánlatnak, miszerint egy hét alatt megduplázhatja a pénzét külföldön. Tízmillió forintja (az összes pénze) bánta. Gyakorlatilag pár hónap alatt mindent elveszített, pénzt, nőt, ami csak számított neki.
Nem tanult belőle, ma már külföldön kóklerkedik, félredobva orvosi diplomáját.*
Sok apró,hasonló esettel is találkozom, ezzel mind nincs baj (megérdemlik, főleg hogy egyre kevésbé bírom az embereket). De azért magamban bólintok párat, amikor kinyilatkoztatásokat olvasok például arról, hogy a betegségekről magunk tehetünk, és csak rajtunk múlik, egészségesek vagyunk vagy betegek. Majd az illetőnek először a gyereke lesz takonykóros, majd saját maga. Biztos így döntött.**

Na szóval valami rend van a világban és ha másként gondoljuk, beleveri az orrunkat. Én ezt látom.

*Azt azért hozzáteszem, amúgy nem olyan rossz ember ő, csak más jeleket használ (a szeretetét azzal fejezte ki, hogy pénzt adott, vagy pénzért vehető dolgokat; de például a gyereke anyjának az új fiúját is befizette az ajándék nyaralásra).
**Ja, a májammal két megyét ki lehetne néha irtani (szmájli).