Huszonhét

Egyszerűen nincs erőm elmesélni kálváriánkat a hűtővárlással, talán majd később (amikor megszületik a levél a fogyasztóvédelemnek is). A dolog megviselt, egyszerűen azért, mert olyan mértékű stresszben dolgozunk nap mint nap, hogy múlt pénteken, a szabadság előtti utolsó munkanapon (direkt írtam így, mert szabadság alatt is dolgozom, határidős munka van) már sírtam a fáradtságtól. A babám dettó. Szóval végre megvan a hűtő, beüzemeltük. A nap fénypontja volt. Elődje 22 éves volt, mert a válásomkor a régi hűtőt hoztam el. Sejted, milyen állapotban van. Volt.
Viszont vannak sok-sok apró örömök. Például a Horvátországból hozott leánderek közül kettő kihajtott. Az arány rossz amúgy, mert hoztunk vagy huszat, és négy kivételével mind meggyökerezett. Három még versenyben van, egy meg már múlté. Aztán például, hogy az avokádófám végre elágazott. Na, őnála már az is csoda volt, hogy megmaradt, évek óta próbálkoztam avokádómag gyökereztetésével. Persze, most, hogy két éve él nálunk, na most néztem meg, mi lesz belőle. Már nem csodálkozom, hogy eddig nem akaródzott elágaznia. Egy növénynek, ami 10-15 méteres fává nő, épp időben van most. Elképzeltem vigyorogva, amint dézsában húzkodom az avokádófámat, mint a leándert, télen, mert pont ugyanúgy körülbelül mínusz hat fokig bírja hideget. Hát ez vicces. Aztán ott van még, hogy Olinkától megkaptuk a pezsgőspoharakat, amiket elajándékozni kívánt (nem, ma már nem fényképezek, majd holnap, a mézes sütikkel együtt).
S ma arról sem mesélek, milyen karácsonyok jutottak eszembe, mert az már a múlté, és ez már a harmadik gyönyörű kalácsony. S csak ez számít. Készek a sütik, kész a fa, a fürdőkádban hempergek, főzés nincs, takarítás holnap lesz. Semmi nem muszáj. Csak ami jólesik.
Szeressétek egymást.

Kányádi Sándor – Isten háta mögött

üres az istálló s a jászol
idén se lesz nálunk karácsony
hiába vártok
nem jönnek a három királyok

sok dolga van a teremtőnek
mindenkivel ő sem törôdhet
messzi a csillag
mindenüvé nem világíthat

megértjük persze mit tehetnénk
de olyan sötétek az esték
s a szeretetnek
hiánya nagyon dideregtet

előrelátó vagy de mégis
nézz uram a hátad mögé is
ott is lakoznak
s örülnének a mosolyodnak